2023. 05. 16., kedd, 12:44
A háborúra adott egyik válasz, vagyis a szankciós politika miatti energiaválság háromszorosára emelte az energia árát Németországban, mivel már nem Oroszországtól vásárolják az energiahordozókat. Az országba érkező 1,2 millió ukrán ellátása és a Földközi-tengeren és a Balkánon keresztül érkező migránsok integrációja ugyancsak sokba kerül, és az a klímapolitika, amelyet az unió erőltet a tagállamokra szintén felemészti a pénzt. Mindezek együttesen odáig vezettek, hogy Schenk János most vette először észre Németországban, hogy a pénz véges.
| Álproblémák(?) |
| Olvassa el a beszélgetés alapját képező jegyzetet idekattintva! |
A Heti jegyzet szerzője határozottan állítja: az orosz-ukrán háború mellett Németország legnagyobb problémája a migráció. A probléma még nagyobb, mint 2015-ben, az invázió elindulásakor volt. Schenk János szerint napjaink legnagyobb kihívása ez, míg a gender és a woke a mindennapjainkat keserítik meg, addig a migráció hosszú távon fogja meghatározni Európa életét.
Ennek egyik jele, hogy Berlinben tavaly a Mohamed volt a leggyakoribb név az újszülötteknél. Érdemes rögtön tisztázni: ez nem pusztán annyit jelent, mint amikor nálunk a Levente név versenyez az Olivérrel vagy a Mátéval, hanem arra figyelmeztet, hogy Németország gyors demográfiai átalakulás előtt áll. Arra a kérdésre, hogy hová vezet ez az út, állandó vendégünk azt mondta: Nyugat-Európában fel sem szabad vetni azt, amit ez a kérdés sugall. Tabutéma, hogy a migrációs hullámmal az európai kereszténységet az agresszív iszlám is veszélyezteti.
Schenk János szerint a hallgatás oka az is, hogy Nyugat-Európában kényszerűbb a tolerancia, mert van egy nemzeti bűntudat az egykori gyarmattartó államok polgáraiban. Ezzel együtt is kijelenthető: az integráció egyszerűen megoldhatatlan feladat elé állította az érintett államokat. A probléma az ellátórendszerek mellett elérte az oktatási intézményeket is. Az iskolarendszert túlterhelte az, hogy a gyermekek 38 százaléka migrációs hátterű, mindez már most az olvasási és matematikai eredmények általános romlásához vezetett. Az iskolákon belüli, növekvő sokszínűség másik negatív hatása pedig az, hogy nem feltétlenül a megértést és az elfogadást erősítette, hanem a diákok közötti konfliktusokhoz, az erőszak növekedéséhez vezetett.
Szerzőnk ezzel kapcsolatban felvetette: nem tudom, hogy a magyar pedagógusok mi ellen tüntetnének, ha olyan problémákkal – többek között az óriási óvoda-, iskola- és tanerőhiánnyal –
szembesülnének, mint a német pedagógusok. – Ők mellesleg nem tüntethetnek, az tilos az állami iskolák pedagógusainak – jegyezte meg Schenk János.
Podcastunk állandó vendége emlékeztetett arra is, hogy a migrációs hullám elindulása után milyen bírálatok érték a magyar kormányt, amiért kerítést emelt a déli határon. Míg 2016-ban Európában 300 km-nyi határkerítés volt, értelemszerűen Magyarországon a leghosszabb, addig ma 2000 km-nyi a kerítések hossza. Lengyelország, Bulgária, Görögország, Ausztria után most éppen Finnország védekezik ezen a módon. Egyre többen követik tehát a magyar példát, megjegyezve ugyanakkor, hogy a magyarok rosszul bántak a bevándorlókkal. Arról már kevesebb szó esik, hogy a hazánkban a mezőőrök által megvert migránst később Baden-Württembergben lőtték le terrortámadásban való részvétel miatt…