2026. 09. 28., hétfő, 16:05
Schenk János ezúttal elsősorban a német és a magyar külpolitika változásait elemzi, de a beszélgetés második felében egyre határozottabban a magyar belpolitika felé fordul. Szerinte Európában a háború és a fegyverkezés kérdései egyre inkább háttérbe szorítják a gazdasági és társadalmi problémákat, miközben Magyarország külpolitikája is közeledik a német és nyugat-európai irányvonalhoz. Míg hazánk korábban igyekezett távol maradni az Ukrajna támogatására épülő, háborús európai politikától, az utóbbi időben Budapest egyre több kérdésben alkalmazkodik ehhez az irányhoz.
| Külpolitikánk és a hibrid háború |
|
Olvassa el a beszélgetés alapját képező jegyzetet idekattintva! |
A német–magyar kapcsolatok kapcsán külön kitért arra is, hogy az elmúlt időszakban több magas rangú német politikus járt Magyarországon. Johann Wadephul német külügyminiszter szeptember közepén valóban Budapestre látogatott, ahol Orbán Anitával közös nyilatkozatot is kiadtak a két ország kapcsolatainak megújításáról. Közéleti podcastunk állandó vendége ezt a német politikai befolyás erősödéseként értékeli, és történelmi példákra hivatkozva úgy véli, hogy Magyarországnak ebből korábban politikai hátrányai származtak.
Schenk János szerint a választókat jelenleg sokkal inkább a hazai politikai konfliktusok, a bosszú, a feljelentések és a személyi ügyek foglalkoztatják, mint az ország külpolitikai mozgástere. Úgy látja, a közéletben a lényegi kormányzati kérdések helyett egyre több figyelem jut a politikai látványosságokra.
– Egyszerűen nem lehet ráismerni Magyarországra – fogalmazott, majd ennél is keményebben minősítette a parlamentben zajló folyamatokat: Ez nem parlament, ez egy katasztrófa.
Schenk János szerint a miniszteri bejelentésekben és a politikai kommunikációban túl nagy szerepet kaptak a feljelentések, az átvilágítások, az elbocsátások és más személyi konfliktusok. Példaként említette azt is, hogy a miniszterelnök egy parlamenti felszólalásban beszélt arról, hogy egy nagyvállalkozót rendőrségi kihallgatásra idéztek. Szerinte az ilyen ügyek helyett az ország gazdasági és infrastrukturális problémáival kellene többet foglalkozni.
