2025. 06. 07., szombat, 15:20
„Ez az egész menetelés számomra sajnálatra méltó akció” – mondja Schenk János közéleti podcastunk legfrissebb adásában, ahol a Tisza Párt körül egyre sűrűsödő furcsa jelenségekről, a politikai hitelességről és a nemzeti identitás megélésének őszinteségéről beszélgettünk vele. Szóba került Magyar Péter ambíciója, a sértődöttség, mint politikai hajtóerő, az ellenzék választási esélyei, és az is, hogy mit üzennek a kampánykörutak Erdélybe – vagy épp Nagyváradra.
– Nem egyszerű elszólásról van szó – mondja Schenk János, amikor Magyar Péter és Rost Andrea Szózat-béli botlásáról kérdezzük. Közéleti podcastunk e heti adásában arról beszélgettünk, mit árul el egy rögtönzött himnuszéneklés vagy egy félrecsúszott történelmi utalás a politikai szereplők valódi hozzáállásáról.
A Szózattól Varsóig |
Olvassa el a beszélgetés alapját képező jegyzetet idekattintva! |
Schenk János szerint az, hogy a Tisza Párt kampányeszközként használja a nemzeti szimbólumokat, nemcsak hiteltelen, hanem kontraproduktív is: „Ez nem más, mint annak a nemzeti politikának a leutánzása, amit a Fidesz-KDNP sokkal hitelesebben képvisel.” Szerinte mindez nem erősíti, hanem gyengíti az ellenzék pozícióját, különösen akkor, ha a megnyilvánulások mögül hiányzik a valódi tartalom: „Ez a magyarkodás inkább kínos, mint emelkedett.”
Az adásban szóba került az is, hogy a Tisza Párt belső világát átszövő sérelmi attitűd meddig lehet politikai mozgatórugó. Schenk úgy látja, a hatalomból kiszorult vagy onnan kiesett szereplők körében könnyen kialakul a sértődöttség kultúrája, de ebből hosszú távon nem lehet jövőt építeni: „A jelenlegi ellenzéknek a hatalomvágya nagyon erős, különösen azoknak, akik beleszülettek ebbe a struktúrába. Ők nem az utcáról jöttek – hanem a hatalom belsejéből estek ki.”
Műsorunk állandó vendégét a közélet állapotáról is kérdeztük: szerinte a közbeszéd színvonala nem önmagától zuhant meg – a politikai szereplők és a közönség is felelősek érte. Megvitattuk továbbá a protestpártok felemelkedését, a mítoszok veszélyeit, és azt is, mit tanulhat Magyarország a Nyugaton zajló átrendeződésekből.