2026. 03. 20., péntek, 00:12
A kampány hajrájában már nemcsak politikai, hanem komoly gazdasági érdekcsoportok is megjelentek a magyar belpolitikában. Közéleti podcastunk állandó vendége úgy véli, a Tisza Párt körül feltűnő, nemzetközi vállalatokhoz köthető szereplők arra utalnak, hogy egy esetleges kormányváltás után stratégiai ágazatok átalakítása, állami tulajdonrészek csökkentése és a különadók megszüntetése is napirendre kerülhetne.
A Heti jegyzet legújabb adásában szó esett Orbán Viktor kaposvári látogatásáról, a kampány utolsó szakaszának tétjéről, valamint arról is, milyen gazdasági és politikai következményei lehetnének egy esetleges kormányváltásnak. Schenk János a beszélgetésben külön hangsúlyozta: a jelenlegi politikai versenyben szerinte nem pusztán pártok, hanem gazdasági érdekek is megjelentek.
| „Orbán úr, nem tudna német kancellár is lenni?” |
|
Olvassa el a beszélgetés alapját képező jegyzetet idekattintva! |
A nagy nemzetközi vállalatokhoz kötődő gazdasági szereplők Tisza Párt körüli felbukkanása arra utal, hogy a globális tőke is érdekelt lehet a magyar politikai változásokban – mondja Schenk János. Szerzőnk a beszélgetésben több példát is említett, amelyek szerinte ezt a folyamatot jelzik: nemzetközi energetikai és pénzügyi vállalatokhoz kötődő szakemberek feltűnését, a bankadók és különadók eltörlésének kérdését, valamint olyan stratégiai ágazatok jövőjét, mint az energia, a bankrendszer vagy a távközlés. Schenk János úgy véli, ezek a jelenségek arra utalnak, hogy egy esetleges kormányváltás után a gazdaságpolitika iránya is jelentősen módosulhatna.
Schenk János szerint mindez alapvetően változtatná meg azt a rendszert, amelyet a jelenlegi kormány az elmúlt másfél évtizedben épített ki, az új modell pedig a nemzetközi nagyvállalatok számára kedvezne.
A közelgő választás egyik legfontosabb kérdése tehát az lehet, hogy a választók milyen gazdasági és politikai irányt tartanak kívánatosnak. Schenk János úgy fogalmazott, szerinte a döntés arról szól majd, hogy a magyar kormányzás elsősorban nemzeti érdekek mentén marad-e, vagy erősebben jelennek meg külső gazdasági érdekcsoportok.
A beszélgetésben szó esett arról is, hogy a kampány hangulata érezhetően feszültebb lett, és Schenk János szerint az ellenzéki oldalon erős érzelmi mozgósítás zajlik. Ugyanakkor úgy látja, a választást végső soron nem ez, hanem a gazdasági és politikai irányvonalak közötti döntés határozza majd meg.