2026. 10. 08., csütörtök, 14:30
A korrupciós ügyek kivizsgálása és a felelősségre vonás önmagában nem kifogásolható – hangsúlyozta Schenk János a Heti jegyzet legújabb adásában. Szerinte azonban fontos különbséget tenni a valóban jogsértő cselekmények feltárása és a korábbi kormányzat politikai döntéseinek utólagos kriminalizálása között. Egy kétharmados választási győzelem ugyanis sem jelenthet korlátlan felhatalmazást.
Schenk János úgy látja, hogy az elszámoltatás nem válhat a politikai ellenfelekkel szembeni elégtétel eszközévé. Egy korábbi kormány döntéseit lehet bírálni, azok következményeit lehet vitatni, de attól, hogy egy új politikai vezetés másként gondolkodik egy kérdésről, az előző döntés még nem lesz automatikusan bűncselekmény. Angela Merkel német kancellár példáját is felhozta: szerinte a migrációs és energiapolitikai döntéseinek súlyos következményeiről lehet vitatkozni, ám a politikai felelősség és a büntetőjogi felelősség nem ugyanaz.
| A rend, a demokrácia stabilitásáról |
|
Olvassa el a beszélgetés alapját képező jegyzetet idekattintva! |
A beszélgetésben szóba kerültek a korábbi kormányzati szereplőket érintő eljárások is. Schenk János ezek kapcsán azt a kérdést vetette fel, hogy a jogi felelősségre vonás mennyiben szól konkrét cselekményekről, és mennyiben kapcsolódhat politikai leszámoláshoz. A két kérdést szerinte nem szabad összemosni: a korrupciógyanús ügyeket ki kell vizsgálni, de a politikai nézetkülönbség önmagában nem lehet büntetőjogi alap.
Közéleti podcastunk egyik hangsúlyos témája az volt, hogy miért nem következett be a politikai hangnem enyhülése a választási győzelem után. Schenk János szerint egy ilyen felhatalmazás lehetőséget teremtene a nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb kormányzásra és a társadalmi feszültségek csökkentésére. Úgy véli azonban, hogy Magyar Péter kommunikációja nem ebbe az irányba mutat, hanem továbbra is a korábbi politikai rendszerrel szembeni indulatokra épít.
Schenk János ennek hátterében részben a közösségi média működését látja. Megfogalmazása szerint sokan azt várták, hogy az internetes nyilvánosságot elárasztja majd a pornográfia, ám helyette a gyűlölet és a düh vált igazán meghatározóvá. Véleménye szerint Magyar Péter politikai kommunikációja megfelel ennek a közhangulatnak, és inkább táplálja, mint csillapítja az indulatokat.
A beszélgetés végén elemzőnk arra figyelmeztetett, hogy a tartósan ellenséges politikai légkör az intézmények stabilitását is veszélyeztetheti. Szerinte a választási felhatalmazás nemcsak a hatalomgyakorlás lehetőségét, hanem a felelősséget is jelenti: azt, hogy a győztes képes-e túllépni a kampány logikáján, és a saját táborán kívül álló embereket is az ország közösségéhez tartozónak tekinteni.
Beszélgetésünket szeptember 30-án rögzítettük.
