2024. 05. 17., péntek, 09:30
A magyar–kínai kapcsolatok erősödése rendre vitát vált ki Nyugat-Európában: vajon lehetőség vagy kockázat a keleti nyitás? A Heti jegyzet legfrissebb epizódjában Schenk Jánossal arról beszélgettünk, hogy a valós függőségek hol is húzódnak valójában, és miért félti inkább saját gazdasági pozícióit az Európai Unió, amikor Magyarország új partnereket keres.
A beszélgetés elején egy megrázó aktuálpolitikai eseményre, a Robert Fico szlovák miniszterelnök elleni merényletre is kitértünk. Schenk szerint az eset nemcsak egy politikus elleni támadás, hanem intő jel is arra, hová vezethet a politikai indulatok elszabadulása Európában. Mint fogalmazott: politikai viták miatt fegyvert ragadni nem vélemény, hanem őrület – és mindenkinek érdeke, hogy ez a spirál ne folytatódjon tovább.
| Kínai-magyar találkozó |
|
Olvassa el a beszélgetés alapját képező jegyzetet idekattintva! |
A podcast fő témája azonban a kínai elnök budapesti látogatása és annak gazdasági jelentősége. Schenk János hangsúlyozza: a magyar–kínai együttműködés nagyságrendje messze elmarad a német–kínai kapcsolatoktól, mégis Magyarországot éri a legtöbb bírálat. Szerinte ez nem a „kínai függőségtől” való félelemről szól, hanem arról, hogy a keleti nyitás lazítja azt az egyoldalú gazdasági kiszolgáltatottságot, amely az elmúlt évtizedekben Németországhoz kötötte Magyarországot.
A beszélgetésben szó esik arról is, miért téves a „Kína gyarmata leszünk” narratíva, hogyan változott meg az elmúlt évtizedekben a kínai gazdaság és technológia, és miért nem ideológiai térfoglalásról, hanem kemény gazdasági érdekekről van szó. Schenk szerint Kína nem akarja megmondani, hogyan éljenek más országok – üzletelni akar, és ebben sok nyugati állam is partner, csak éppen kevesebb hanggal.
Külön blokkban foglalkozunk azzal is, mit tud Magyarország valóban kínálni a kínai piacnak. Az élelmiszeripartól a gyógyszeriparon át a víz- és talajjavító technológiákig több olyan terület van, ahol a magyar tudás és minőség versenyképes lehet – még ha nem is tömegben, hanem értékben.
A Heti jegyzet friss adása nem Kína-rajongó, és nem Nyugat-ellenes. Sokkal inkább arról szól, hogy egy kis ország hogyan próbálhat mozgásteret teremteni egy átalakuló világgazdaságban, és miért nem szerencsés, ha minden külpolitikai döntést ideológiai jelszavakkal magyarázunk.