2025. 05. 09., péntek, 01:39
Merz hatalomra kerülésével megtört egy több mint négy évtizedes politikai hagyomány: először fordul elő, hogy a kancellár közvetlen irányítása alá tartozik a külügyminisztérium. Ez nemcsak szimbolikus jelentőségű, hanem egyértelmű üzenet is: Németország kül- és Európa-politikáját ezentúl a kancellár személyesen fogja alakítani. Már hivatalba lépésének másnapján Párizsban Macronnal ebédelt, este pedig Varsóban vacsorázott – ennyire nyílt külpolitikai offenzívát rég látott Európa.
Ugyanakkor a koalíciós megállapodás alapján a legfontosabb belpolitikai tárcák – mint a pénzügy vagy a munkaügy – továbbra is a szociáldemokraták kezében maradtak. Ez azt jelenti, hogy bár a CDU-CSU visszatért a kancellári pozícióba, a belpolitikai pálya nem tisztult meg teljesen számukra. A gazdaságpolitika súlypontjai, különösen az energiaügyek és a társadalompolitika, megosztott irányítás alatt maradnak.
| A demokrácia nevében |
|
Olvassa el a beszélgetés alapját képező jegyzetet idekattintva! |
Közéleti podcastunk egyik legérzékenyebb kérdése azonban nem ez, hanem az AfD alkotmányvédelmi megfigyelése volt. A távozó belügyminiszter, Nancy Faeser az utolsó napján jelentette be, hogy Németország legnagyobb ellenzéki pártját hivatalosan is szélsőjobboldaliként tartják nyilván. Schenk János szerint ez politikai leszámolás gyanúját is felveti, különösen annak fényében, hogy a miniszter maga sem olvasta el a döntés alapjául szolgáló 1100 oldalas jelentést. Az új belügyminiszter, Alexander Dobrindt már visszafogottabban, átgondoltabban kívánja kezelni a kérdést.
Az AfD helyzetének súlyosságát mutatja, hogy már olyan parlamenti képviselő is kilépett a pártból, aki nem akarta, hogy családját megfigyeljék. A párt betiltásának gondolata is egyre több politikai szereplőnél merül fel – mindez pedig újra felveti a kérdést: hol húzódik a határ a demokrácia védelme és a politikai verseny torzítása között?
A beszélgetés rávilágít arra, hogy nem csupán kormányzati szereplők, hanem egész politikai korszakok váltják egymást. A német példa azt mutatja: a külpolitikai aktivitás növelésével párhuzamosan élesednek a belpolitikai frontvonalak – és egyre több a kényelmetlen kérdés, amelyre nehéz valódi választ adni.
Felvételünket 2025. május 7-én rögzítettük.