2026. 05. 07., csütörtök, 14:25
Schenk János a műsorban úgy fogalmazott: az új kabinet több tagja saját szakterületén elismert és eredményes ember, ám a közigazgatás működése egészen más logikát követ, mint egy vállalat vagy egy gazdasági szervezet irányítása. Egy minisztérium vezetése nemcsak szakmai kérdés, hanem politikai, jogi, intézményi és protokolláris tapasztalatot is igényel.
| Választás után, kormányzás előtt |
|
Olvassa el a beszélgetés alapját képező jegyzetet idekattintva! |
Szerzőnk példaként a német kormány működését említette. Ott szintén több új, közigazgatási rutinnal nem rendelkező miniszter került pozícióba, és az elmúlt időszak értékelései gyakran éppen a tapasztalatlanságot nevezik meg a kormány gyengeségeként. Schenk János szerint hasonló kihívásokkal szembesülhet Magyarország is.
Beszélgetésünkben külön kitértünk arra is, hogy az új parlamenti és kormányzati szereplők közül többen jelenleg is képzéseken vesznek részt, illetve élesben tanulják a rendszer működését. A tapasztalatlanság egyébként nem feltétlenül a miniszterek személyes hibája, azonban egy ilyen helyzetben sok minden múlhat az őket körülvevő háttércsapatok és apparátusok felkészültségén. A kérdés ezért az, hogy az új kormány rendelkezik-e kellően erős államtitkári, szakértői és közigazgatási háttérrel ahhoz, hogy stabilan működtesse az államot.
Műsorunkban ugyanakkor elhangzott: a választók egy része éppen az új arcokban és a korábbi politikai rutin hiányában látja a változás lehetőségét. A következő évek egyik legfontosabb kérdése ezért az lehet, hogy a politikai lendület mellé sikerül-e működőképes államigazgatási gyakorlatot is építeni.