2021. 06. 01., kedd, 16:59
A komposztálásnál figyelembe kell venni azt, hogy hol legyen a helye a ládának. Fontos, hogy félárnyékos helyre tegyük, és jól megközelíthető legyen, mert mozgatni kell majd a benne lévő anyagokat. Nagyon kell figyelni arra, hogy milyen anyagokat helyezünk a komposztba, ügyelni kell a szén és a nitrogén arányára (mennyi barna és zöld hulladékot teszünk bele), és fontos ezeknek az aprítása is. A rétegek elhelyezésére is hangsúlyt kell fektetni, mindig pótolni kell a vizet és az oxigénellásra is ügyelni kell.
Milyen anyagokat nem szabad beletenni a ládába?
Azokat az anyagokat, amelyek nem tudnak lebomlani, semmiképp ne dobjuk bele a komposztba! Ilyen például a műanyag, a fém, az üveg, az építési hulladék, a papír, a szalvéta, a cigaretta, a pelenka vagy a cigerattecsikk. Illetve figyeljünk arra, hogy húst, csontot és az ilyen maradékokat ne tegyük bele, mert rothatni fog a komposztban és büdös lesz.
Milyen anyagok kerülhetnek a komposztba?
Rengeteg olyan hulladék keletkezik a háztartásokba, amelyeket a komposztládába nyugodtan beletehetünk. Ilyenen a zöldségek és gyümölcsök maradékai, az őrölt kávé vagy a kávézacc, a teafilter, a tojáshéj, vagy akár a vegyszermentes faforgács és a fűrészpor. A kertes házaknál keletkező faágakat, nyesedékeket, virághulladékokat, faleveleket és az elhasznált virágföldet is felhasználhatjuk a komposztálás során.
Hogyan tudunk otthon komposztálni?
A komposztálás alapvetőleg nem egy bonyolult dolog, akár saját komposztládákat is készíthetünk, illetve van az úgynevezett halom komposztálás is, amikor gyakorlatilag egy kupacba egymásra rétegezzük az anyagokat. Mivel ezeket az anyagokat valamibe gyűjteni kell, ez lehetőség szerint egy zárható edény legyen, ezen kívül pedig egy metszőollóra is szükségünk lesz, amivel aprítani tudjuk a nagyobb hulladékokat. Kell egy villa, amivel átforgatjuk az anyagot, illetve egy rosta, amivel a végén átrostáljuk a komposztot.
Nemcsak a környezetvédelem szempontjából nagyon fontos a komposztálás, hanem nagyon jó közösségépítő elfoglaltság is.
A komposztálás végén keletkező anyagokat a saját kertünkben is tudjuk hasznosítani, ráadásul egy nagyon jó közösségépítő elfoglaltság is, hiszen komposztálhatunk együtt a gyerekekkel, családtagokkal is. Így nem csak, hogy öröm lesz az együttlét, hanem hasznos időtöltés is, melynek során a gyermekeinket tudatosan nevelhetjük a követendő példára. Évente egy négy fős családban az összesen keletkező hulladéknak körülbelül a 25%-a olyan, ami a komposztba helyezhető.
környezetvédelmi szempontból a legfontosabb az, hogy a komposztálással csökkentjük a légkör szén-dioxid tartalmát, a települési hulladékok mennyiségét, illetve az üvegházhatású gázok kibocsátását is.