2024. 03. 02., szombat, 22:10
Miközben Magyarországon új köztársasági elnököt választottak, és az ellenzék látványosan távol maradt az eseménytől, Németországban egyre nő az elégedetlenség. Schenk János közéleti jegyzetében és podcastbeszélgetésünkben arra hívja fel a figyelmet: a németek már nem Moszkvától, hanem saját politikusaiktól tartanak, akik milliárdokat öntenek Ukrajnába, miközben a német polgár az infláció súlya alatt él fel minden tartalékot. A műsorban szó esik a hazai közhangulatról, a baloldal újabb kudarcáról és arról is, hogy milyen következményekkel járhat az, ha a választók és a politikai elit végleg elbeszélnek egymás mellett.
– Nem az a veszély, hogy az oroszok megtámadják Berlint – hanem az, hogy a német és európai pénzek ellenőrizetlenül ömlenek Ukrajnába, miközben a hétköznapi ember egyre nehezebben boldogul – fogalmaz Schenk János legfrissebb jegyzetében, amelyben a német társadalom hangulatváltozását elemzi. A közéleti podcastunk új epizódjában azonban nemcsak a németek kiábrándulásáról, hanem hazánk aktuális belpolitikai fejleményeiről is szó esik.
| Hazai és külhoni változások |
|
Olvassa el a beszélgetés alapját képező jegyzetet idekattintva! |
A beszélgetés elején természetesen nem kerülhettük meg az új magyar köztársasági elnök, Sulyok Tamás hivatalba lépését és az ellenzék látványos kivonulását. Schenk szerint az államfő személye akkor is az ország egységét testesíti meg, ha ezt egyes politikai szereplők nem hajlandók tudomásul venni. – Ez egy országos közjogi méltóság, amit minden embernek respektálnia kell – hangsúlyozta, példaként említve a számára teljesen érdektelen, de mégis tiszteletre méltó német államfőt is.
A műsor második felében visszatérünk Schenk János egyik fő kutatási területéhez: Németországhoz, ahol már nemcsak a migráció, hanem az ukrajnai háború pénzügyi következményei is súlyosan érintik a lakosságot. A német polgár nem ideológiai kérdések mentén, hanem a saját pénztárcája alapján kezdi megkérdőjelezni a kormányzati döntéseket. Az egyre rosszabb életkörülmények, a közbiztonság hanyatlása és a sikertelen integráció végül a politikai közvéleményt is átrendezheti.
Schenk János arra is felhívja a figyelmet, hogy a magyar kormány ezzel szemben következetes politikát folytat 2015 óta mind a migráció, mind az orosz–ukrán háború kapcsán, és ez stabilitást ad a társadalomnak. A németek viszont – akik sokáig elnézték az életszínvonal rovására hozott ideológiai döntéseket – mostanra egyre hangosabban követelik a változást.
De vajon lesz-e politikai képviselete ennek az elégedetlenségnek? És milyen jövő elé néz egy ország, amely már tele van más kultúrájú, nehezen integrálható bevándorlókkal? Erre a kérdésre sem ad megnyugtató választ a jelenlegi német politika – Schenk szerint pedig itt kezdődik igazán a baj.