2022. 03. 18., péntek, 08:35
Kaposvár polgármestere a Şişecam alapkőletétele kapcsán elmondta: 85 milliárd forint értékű fejlesztést kezd el a török cég, amely a világ második legnagyobb üveggyártója. Kaposváron csomagolóüvegeket gyártanak majd, javarészt exportra, 300 embernek biztosítva munkát.
Csütörtökön mindenki ünnepelt, a sikerhez azonban hosszú út vezetett.
– Sok lépcsőn kellett ahhoz végig mennünk, hogy ez a beruházás megvalósuljon. Kellett egy világos cél, ez a város újraiparosítása. Kellett a beruházáshoz a kormány 15 milliárdos támogatása, s ez még mind nem volt elég, mert az ilyen cégekért versenyezni kell. Több közép-európai ország is csatasorba állt a beruházásért, először Magyarországnak kellett megnyerni a versenyt, majd az országon belül Kaposvárnak kellett nyernie, meggyőzni a török céget, hogy hozzánk hozza ezt a beruházást. A harmadik pedig a kaposvári gazdaság iránti befektetői bizalom volt, amely nem jöhetett volna létre a kaposvári emberek nélkül – mondta Szita Károly, aki az újraiparosítás céljáról is szólt.
– Két célt kell szolgálnia. Egyrészt, hogy mindenki dolgozhasson, aki akar, másrészt pedig, hogy a munkájával keressen többet. A teljes foglalkoztatottság tekintetében már közel vagyunk a célszalaghoz, a munkabéreknél pedig ismét tettünk előre egy lépést a török beruházással.
Az újraiparosításról az is elhangzott, hogy két ágazat fejlesztésével lehet ezt elérni.
– Az egyik a gépipar, amelyet az ipari parkokkal segítünk, a másik pedig az élelmiszergazdaság, amely stratégiai jelentőségű a város életében, s amelynek tradíciója is van. Mindig volt tejüzem a városban, nálunk van az ország egyetlen cukorgyára, és mindig volt húsfeldolgozónk is. A kisebb húsfeldolgozók mellett ott van a Kometa, amely történetének legnagyobb beruházást hajtja most végre. 30 milliárd forintért fejleszt, melynek eredményeként megháromszorozza az árbevételét, Európa egyik meghatározó cége lesz, és újabb 250 embert foglalkoztat majd – mondta a polgármester, aki arról is szólt, hogy új képzés indul a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen.
– Az élelmiszergazdaság legnagyobb gondja ma a szakemberhiány, ezért a szakképzésben előre kell lépni, hogy az élelmiszeripari szakközépiskola alkalmas legyen az utánpótlás biztosítására. Hiányzik még a mérnökképzés is, melyet az egyetem az élelmiszeripari foglalkoztatók kérésére indít most el.
– Ezzel teljes lesz a paletta. Van egy nagyon jó infrastruktúránk, van egy világos célkitűzésünk, elindultak a beruházások, meglesz a szakember-utánpótlás, szakmunkásokban és mérnökökben is, így a város 21. századi újraiparosítási programja el fogja érni a két kívánt célt – mondta Szita Károly.