Idén 8. alkalommal rendezték meg a Pannon Lovasakadémián a Ménvizsgát, ahova az ország számos szegletéből érkeztek szebbnél-szebb lovak és tenyésztőik, hogy bebizonyítsák rátermettségüket a sasszemű ellenőrzőbizottság előtt. 19 ló vizsgázott azért, hogy elnyerhesse a tenyészeti engedélyt.
Ez az ősi, hidegvérű magyarfajta elsősorban munkalónak lett kitenyésztve annak idején. Ahhoz, hogy egy tenyészmén elnyerje a tenyészeti engedélyt két próbán kell megfelelnie: egy küllemi bírálaton és egy teljesítményvizsgán, melyek mind az állatot, mind a tenyésztőjét egyaránt próbára teszik. Baranyai Sándorral, a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület társadalmi elnökével beszélgettünk a fajta jellegéről, jövőjéről és a ménvizsgáról.
- Hidegvérűnek nevezik ezt a lófajtát, de természetesen ez nem azt jelenti, hogy ne emlősök lennének. Mit jelent ez az elnevezés?
- A hidegvérű elnevezés a lófajták esetében az állat viselkedését, temperamentumát jelöli. A hidegvérű lovak nyugodt vérmérsékletűek, kiegyensúlyozottak, míg a melegvérűek sokkal gyorsabban reagálnak a környezetükre, sokkal élénkebbek. Ez alapján a két szakmai megkülönböztetés mentén alakultak ki a különböző fajtatípusok is. Ami a hasznosítást illeti, a munkalovak a feladatelvégzés szempontjai szerint szelektálódnak. Nehezebb terhek mozgatására lettek kitenyésztve a fajta bölcsőjében, Zala, Baranya és Somogy megyében.
Jogosan felmerülhet a kérdés, hogy napjainkban hol a helye egy olyan haszonállatnak, aminek a feladatait a gépesítés szinte teljes mértékben átvette?
Leggyakrabban az erdőgazdálkodásban használják őket, ahol a természetvédelem egy igen fontos szempont, de ugyanezen a vonalon szőlőgazdálkodásokban és kisebb állattelepeken is gyakran rájuk hárul a munka neheze.
- Ezek a gyönyörű és robosztus lovak tekintélyt parancsolóak megjelenésükben, a ménvizsgán pedig minden egyes porcikájukat górcső alá veszik a bírók. De mit is kell figyelni?
- A típushoz hogyan illik a fajta, milyen arányban vannak az egyes testtájak. Van egy „standard” ló, amire azt mondjuk, hogy ez az optimális. Ennek kell megfelelnie a vizsgált lónak küllemében és arányaiban egyaránt. Azt szokták mondani, hogy tökéletes ló egy volt, de az már elpusztult, így ehhez az ideához próbálják a tenyésztők igazítani az állataikat, mint például fejnagyság, nyakhossz vagy lábszerkezeti felépítés. A kipróbáláskor a lónak a szándékait vizsgáljuk, hogy a rábízott feladatokat hogyan végzi el. Ez egy munkára nemesített fajta, így a munkavégzésük módját is szemügyre vesszük. A csökönyösséget szeretjük elkerülni a tenyésztésnél, bár azt szoktuk mondani, hogy csökönyös ló nem születik, az a környezettől, neveléstől és a felkészültségtől függ. Itt a tenyésztők legalább akkora bírálat alatt vannak, mint a lovaik.
2018. 04. 26., csütörtök, 15:21, 19 db fotó
