2019. 01. 29., kedd, 10:25
Az ember földi evolúcióját a kényelemre törekvés, az anyagi haszonszerzés és a táplálék biztonság jellemezi. E három tényező eredményezi a világban a folytonos háborúkat és a technikai fejlődésünket egyaránt.
A természeti értékeik kizsákmányolása lassan ébreszti rá az emberiséget a hibás lépéseire. A XXI. század elején már tudjuk, hogy léteznek hibás döntések és rossz szokások, de még idő kell, hogy mindezek javításra kerüljenek. A hazai és európai vízgazdálkodásban egyaránt előtérbe került a víz minőségi és mennyiségi állapotának megőrzése.
METEOROLÓGIA
A víz földi körforgása során azt a folyamatot, amikor a levegőből kicsapódik a víz és aláhull a Föld felszínére, csapadék képződésnek hívjuk. Hazánkban jól ismert formái az eső, a jég- és a hóesés. A csapadék kiválás folyamatával a műszaki tudományokon belül, a meteorológia foglalkozik. A lehullott csapadék adatainak feldolgozásakor mérik és vizsgálják a csapadék intenzitását, valamint a csapadék időtartamát.
Egy csapadékíró adata, csak egy kis területet jellemez. Ezért minél sűrűbben helyezkednek el az észlelő berendezések, annál jobban jellemezhető hazánk csapadékviszonya.
Hazánkban az 1700-as évektől rögzítik írott formában a szélsőséges meteorológiai eseményeket, de a meteorológiai adatok rendszeres észlelését csak 1870-ben kezdték el. A csapadékból keletkező lefolyásokra 1977-ben készültek az első szabályozási irányelvek (VMS 200 és VMS 201).
HIDROLÓGIA
A műszaki tudományok másik ága a hidrológia. Itt kerülnek feldolgozásra a lehullott csapadék és a belőle keletkező lefolyások összefüggései. Ezekből az adatokból lehet megszerkeszteni különböző becslő módszereket, melyek segítségével az egész ország területére kiterjeszthető a megfelelő biztonsággal működő becslő módszerek. A mérnök-statisztikai feldolgozás mellett rengeteg mérésre és megfigyelésre volt szükség, hogy kialakuljon a mai műszaki hidrológia egyik becslő módszerű irányzata, a belterületi csapadékvízrendezés.
A lefolyási viszonyok jellemzése érdekében az ország több területén minta területeket jelöltek ki. Ezeken a területeken, a vízfolyások vízhozamait folyamatosan mérték, összehasonlítva a meteorológiai adatokkal. Az 1980-as évek elején így alakultak ki eleinte a külterületi becslésen alapuló méretezési módszerek, majd a 80-as évek végére megszületett az első belterületi csapadékvíz méretező módszer szabályozási irányelve (MI-10-455).
Az Európai Unió csatlakozásához közeledve, hazánk átvette a nemzetközi irányelveket és jelenleg ennek az alkalmazása van érvényben (MSZ-EN-752).
BELTERÜLETI VÍZRENDEZÉS
A víz az életünk alapja... mégis, ha túl sok van belőle, az átok, ha meg kevés, akkor minden cseppje kincs. Az emberi civilizációban a települések rohamosan fejlődtek. Az épített környezet védelme fokozatosan alakult ki az emberi kultúrában. A XXI. század elején fejlettebb országokban a lakóközösségek a következő szempontok megvalósulását tartják megvalósítandónak:
- teljes mértékű emberi és egyre fokozódó állati élet biztonsága
- egészséges életkörnyezet és élőhely
- épített környezet biztonsága
A meteorológiai és hidrológiai események kiszámíthatatlanok és irányíthatatlanok mindezidáig a legtöbb ember számára. Mégis olyan technikai, műszaki megoldásokat keresünk ezekre a véletlenszerű eseményekre, amelyek biztosítják az élhetőséget.
A belterületekre jellemző, hogy a településen belül folyamatosan csökken a természetes zöldfelület, míg a vízzáró felületek egyre növekednek. A házak, az utak és a járdák nagy mértékben akadályozzák a csapadék talajba való szivárgását, így a csapadék felszíni lefolyást képez. Ez az esemény szabályozatlan körülmények között könnyen káreseményhez, rosszabb esetben életveszélyhez vezethet.
A belterületi vízrendezés célja, hogy megfelelő műszaki létesítmények kiépítésével, rendszeres karbantartással életbiztonságot nyújtson és védje az épített környezetet.
E célok mentén Kaposváron, a város több pontján is jelentős fejlesztések valósultak meg, hozzájárulva mind az épített környezet megóvásához, mind a lakosság biztonságához és javuló életminőségéhez.
 |
TOP 6.3.3 – 15-KA1- 2016-00001, TOP 6.3.3-15-KA1-2016-00002, TOP 6.3.3-15-KA1-2016-00003 Csapadékvíz elvezető hálózatok kiépítése és felújítása
